A Marxista Filozófia Alapjai (1961)
kemény borítós

belül szép állapotú és foltmentes
kötés megtört

Kiadó : Kossuth Könyvkiadó , Budapest / Szlovákiai Politikai Könyvkiadó , Bratislava (Magyar/Csehszlovák közös kiadás)
Kiadás Éve : 1961 , utánnyomás , 8000 példány
Nyelve : Magyar
Azonosító : nincs neki
Típus : filozófia
Oldalak száma : 752 oldal a borítóval együtt
Mérete : 21 x 15 x 4.5 cm és 890gramm
Készítette : a Pravda az SZLKP KB Kiadóvállalatának Nyomdája , Bratislava
Eredeti ára : 45.- Ft

Tartalom :
Ezt a könyvet, melyet az olvasó figyelmébe ajánlunk, a főiskolai hallgatók és az egyéni tanulók kézikönyvéül szántuk; benne rendszeresen kifejtjük a marxista filozófia – a dialektikus és történelmi materializmus – alapjait. A szerzők remélik, hogy a könyvet haszonnal forgatják majd a párt- és szovjetszervezetek aktivistái, értelmiségünk, s mindazok, akik érdeklődnek a tudományos világszemlélet iránt.

Tartalomjegyzék :
Előszó 5
A filozófia tárgya 11
A filozófia alapvető kérdése. A materializmus és az idealizmus mint a filozófia fő irányzatai 12
A filozófia és a többi tudomány viszonya. A marxista filozófia tárgya 25
A dialektikus és történelmi materializmus - a forradalmi proletariátus eszmei fegyvere 35
A materalizmus és az idealizmus harca a Marx előtti korszak filozófiájának történetében 44
Az ókor naiv materalizmusa és ösztönös dialektikája 44
A XVII-XVIII. századi materializmus s harca a vallás és az idealizmus ellen. A metafizikus módszer 56
Hegel idealista dialektikája és Feuerbach materalizmusa 76
A XIX. századi forradalmi demokraták materalizmusa és dialektikája 86
A Maxista filozófia keletkezése és fejlődése 94
A marxista filozófia keletkezésének történelmi feltételei. Marx és Engels - a dialektikus és történelmi materializmus nagy megalkotói 94
A marxizmus által végrehajtott filozófiai forradalom lényege 104
A marxista filozófia alkotó jellege és lenini továbbfejlesztése 111
A dialektikus materializmus
Az anyag és létezési formái 121
Az anyag 121
Az anyag mozgása 133
A tér és az idő 144
A világ egysége 157
Anyag és tudat 167
A tudat a magasrendűen szervezett anyag tulajdonsága 167
A tudat az anyagi világ visszatükröződése 175
A "szimbólum-elmélet" bírálata. Objektív igazság 190
Beszéd és gondolkodás 197
A valóság jelenségeinek törvényszerű összefüggése 204
A jelenségek kölcsönös összefüggése. Ok és okozat 204
A törvény mint a jelenségek összefüggésének formája. Egyenes, különös és általános 214
Szükségszerűség és véletlen 228
Lehetőség és valóság 233
A dialektika alaptörvényei. A mennyiségi változások minőségi változásokba való átcsapásának törvénye 239
A dialektikus fejlődéselmélet 239
Mennyiségi és minőségi változások és átcsapásuk egymásba 245
A fejlődés evolúciós és revúciós formáinak egysége. Ugrások 256
A régi minőségből az új minőségre való átmenet formáinak változatossága 263
Az ellentétek egységének és harcának törvénye 269
A tárgyak és jelenségek mint ellentétek egységei. Az ellentétek harca a fejlődés forrása 270
Belső és külső ellentmondások 281
A különböző ellentmondások sajátszerűségei 287
Tartalom és forma. A köztüklevő ellentmondások keletkezése és megoldódása 295
A tagadás tagadásának törvénye 302
A dialektikus tagadás lényege és szerepe a fejlődés folyamatában 303
A fejlődés előrehaladó jellege és formái 308
A megismerés folyamatának dialektikája 319
A diealektika mint ismeretelmélet. Dialektikus és formális logika 319
A megismerés érzéki és racionális mozzanatainak kölcsönös viszonya. Lényeg és jelenség 326
Az absztrakt és a konkrét, a logokai és a történelmi dialektikája 337
A gondolkodás formái és a megismerésben játszott szerepük 344
A gyakorlat a megismerés alapja és az igazság kritériuma 352
Az abszolút és a viszonylagos igazság dialektikája 358
A történelmi materializmus
A történelmi materializmus a társadalmi fejlődés törvényeinek tudománya 369
A történelmi materializmus tárgya 369
A történelmi materializmus létrejötte forradalom a társadalomtudományban 377
A társadalmi élet, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek jellege 385
A történelmi törvényszerűség és az emberek tudatos tevékenysége. Szabadság és szükségszerűség 391
A történelmi materializmus pártossága 396
Az anyagi termelés a társadalmi élet alapja 406
A munka szerepe a társadalom kialakulásában és életében 406
A földrajzi környezet és a társadalom fejlődése 409
A népesség növekedésének jelentősége a társadalom fejlődésében 416
Az anyagi javak termelési módja. Termelőerők és termelési viszonyok 424
A termelési mód meghatározó szerepe a társadalmi élet formáinak változásában 430
A termelőerők és a termelési viszonyok dialektikája 435
A termelési viszonyok a termelőerők jellegétől függnek 435
A termelési viszonyok hatása a termelőerők fejlődésére 439
A termelőerők és a termelési viszonyok közötti ellentmondások fejlődése a kapitalizmusban 448
A termelőerők és a termelési viszonyok kölcsönös kapcsolata a szocializmusban 454
A szocializmus kommunizmusba való átnövésének törvényszerűségei 464
A társadalom alapja és felépítménye 471
A társadalom alapjának és felépítményének fogalma
Az alap meghatározó szerepe a felépítmény viszonylatában 471
Fordulat a társadalom alapjában és felépítményében 481
A felépítmény aktív szerepe 486
Osztályok, osztályharc, állam 491
Az osztályok meghatározása 491
Az osztályok keletkezése. A társadalom osztályszerkezete. A társadalom osztályszerkezetének függése a termelési viszonyoktól 496
Osztályérdekek és osztályharc. Osztályok és pártok 504
Az állam mint az osztályok kibékíthetetlenségének terméke és az osztályuralom eszköze 511
A proletariátus osztályharcának és osztályszervezetének formái 520
A marxista párt szerepe a proletariátus osztályharcában 526
Az osztályok megszüntetésének szükségszerűsége. A proletariátus világtörténelmi küldetése 533
A társadalmi forradalom mint a régi társadalmi-gazdasági alakulat újjal való felváltásának törvényszerűsége 541
A társadalmi forradalmak, okaik és jelentőségük a társadalom történetében 541
A szocialista forradalom és a többi forradalom különbsége. A szocialista forradalom és a proletariátus diktatúrája 550
A szocialista forradalom feltételei az imperializmus korában 556
A demokratikus és a szocialista átalakulások kölcsönös viszonya az imperalizmus és a proletárforradalmak korában 561
A fegyveres felkelésnek és a hatalomért folyó harc békés formáinak kölcsönös viszonya. A proletárdiktatúra formáinak sokfélesége 566
A kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszak 573
Osztályok és állam a szocializmusban 579
A kommunista párt a proletárdiktatúra rendszerének vezető ereje 586
A szocializmus és a kapitalizmus egymás mellett élése. A szocalizmus világméretű győzelmének elkerülhetetlensége 591
A társadalmi tudat és szerepe a társadalom életében 603
A társadalmi tudat: a társadalmi lét tükröződése. Az ideológiai osztályjellege 603
A társadalmi tudat formái 612
Társadalmi pszichológia és ideológia. Társadalmi és egyéni tudat 630
A társadalmi eszmék fejlődésének viszonylagos önállósága 636
Az eszmék szerepe a társadalmi fejlődésben 643
A szocialista ideológiai szerepe a kommunizmus győzelméért folyó harcban 650
A néptömegek és a személyiség szerepe a történelemben 657
A néptömegek a társadalom fejlődésének döntő erői és a történelem alkotói 658
A személyiség szerepe a történelemben 666
A munkásosztály vezéreinek szerepe a forradalmi mozgalomban 675
A mai burzsoá filozófia és szociológia fő irányzatai 681
A mai burzsoá filozófia és szociológia jellemző vonásai 681
A mai szubjektív és objektív idealizmus 691
A mai burzsoá történetfilozófia 701
A társadalmi élet "tényezőinek" és "szféráinak" elmélete 708
A szociológiai pszichológiai irányzata 711
A szociológia úgynevezett empirikus módszere 714
A burzsoá szociológusok a modern kapitalizmus "társadalmi stratifikációjáról" 716
A nemzetközi viszonyok néhány problémája a burzsoá szociológia megvilágításában 723
Befejezés 727
Tartalom 735

6db képet töltöttem fel róla :
imgbox.com/g/DVWf1n2HVX

minden külön fényképezve, azt adom ami a képeken van, nem másikat
személyes átadás csak Budapesten , vidékre Posta