Baja (1975) szétesik

ragasztása elengedett és szétesik
oldalszámozás nincs ezért nem tudom hiányos-e de nem valószínű
szép állapotú

Kiadó : Baja Város Tanácsa , Kincses Ferenc tanácselnök
Kiadás Éve : 1975
Nyelve : Magyar , a fényképeket Pásztor Zoltán készítette
Azonosító : nincs neki
Típus : helytörténet
Oldalak száma : 100 oldal a borítóval együtt
Mérete : 22 x 19.5 cm
Készítette : Petőfi Nyomda , Kecskemét (74.42926)
Eredeti ára : ??.-Ft

Tartalom :
Vadregényes vízivilággal körülvett, napsütötte várost, szorgalmas, hagyományaira büszke és jövőjéért lelkesen
munkálkodó népet mutatunk be képeskönyvünk második kiadásában. Évezredek óta lakott ez a táj. A kőkor embereit
is vonzották a Duna bal partján zöldellő gazdag legelők, az ágakra szakadt folyamot kísérő, rejtő erdők. Itt
harcoltak, barátkoztak a szarmata és római-kelta népek. A közeli vaskúti és madarasi halomsírok a hun
birodalomra emlékeztetnek. Bőséges leletkincs utal a hajdani avar településre. Velük kapcsolatos Franca-villa,
a város legrégibb neve. A frankok végvárral védekeztek meg-megújuló támadásaik ellen. (Mai nevét valószínűleg
a XIII. század elején felbukkanó Bajai birtokos családtól kapta.) A XV. századtól sűrűn fordul elő Baja az
okmányokban. Pecsétes írás tanúsítja - például -, hogy a környék ősrengetegeiben szívesen vadászó Mátyás
király 1472-ben a Czobor családnak adományozta a bajai uradalmat. Majdnem teljesen elpusztult a Dózsa György
fellépését követő parasztháborúban. A megmaradtak alig ocsúdtak, alig szelídítették vissza az elvadult
földeket, amikor újra jajos, siralmas idők következtek. A török! Erre vonultak hadaik. A mai főtéren épített
erősségüket Evlia Cselebi is leírta: ,,. . . Vára a Duna partján erős vár, nagy kikötővel... A belső várban
50 deszkaházon és 15 bolton kívül más építészeti munka nincs. A kapun kívül húzódó tömésfal kerítésű palánk,
a külvárosban 300 alacsonyabb-magasabb, deszkatetejű, csinos, erős ház van. Van egy mecsetje, egy kolostora,
egy medreszeje, egy elemi iskolája, egy fogadója, egy fürdője, 150 boltja . . A hódítók elpusztították a
színmagyar lakosság zömét. Helyükbe németek és rácok települtek, a XVII. és XVIII. században kialakult a máig
jellemző etnikai összetétel. 1696. december 24-én Lipót császár szabadalmazott kamarai mezővárossá
nyilvánította Baját, e napra emlékeztet Ádám és Éva alakja a címeren. A törökök elűzését követő békés
évtizedekben nagyobbodott, vagyonosodott a város, elsősorban a céhes ipar révén. A kuruc háborúk során ismét
pusztult Baja. Minden korábbinál lendületesebb építés kezdődött a XVIII. század közepén. Kialakult a sokáig
jellemző barokk városkép. Felavatták a barokk katolikus és a görög-keleti templomot, formálódott a főtér.
1788-ban Korabinszky János ,,kis Pestnek" nevezi! Szegedét is fölülmúlja gabonaforgalma. A búzakereskedelem
jelentőségét az 1802-ben átadott Ferenc-csatorna tovább növelte. Kevesebb szerencséje volt a vasúttal. Csak
szárnyvonalat kapott a város.

8db képet töltöttem fel róla :
imgbox.com/g/U9Kqe5gVZK

minden külön fényképezve azt adom ami a képeken van nem másikat
személyes átadás csak Budapesten , vidékre Posta