Magyarság - A Magyar Néző (Bessenyei György) 1932
Magyar Irodalmi Ritkaságok sorozat 16.kötet (sorozatszerkesztő: Vajthó László)

nem hibátlan de rendben olvasható, nem hiányos, nem esik szét
belül foltokat az előzéklapon és két lapon láttam
kívül a borító viseltes-sérült-foltos
belül sok lap széle sérült, szövegbe nem ér bele

Kiadó : Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás Éve : 1932
Nyelve : Magyar
Azonosító : nincs neki
Típus : irodalomtörténet
Oldalak száma : 76 oldal a borítóval együtt
Mérete : 16 x 12 x 0.5 cm és 60gramm
Készítette : Királyi Magyar Egyetemi Nyomda (16,699.-1932)
Eredeti ára : 1.- P

Tartalom (SK) :
A Magyarság (Bécs, 1778), A magyar néző (Bécs, 1779), a Holmi (Bécs, 1779) és a Jámbor Szándék (1781, megj. Bécsben, 1790) Bessenyeinek legnevezetesebb "izgató iratai". A magyar nyelv kiművelésére buzdítanak. A Magyarság már felveti a nyelvművelésre legalkalmasabb tudós társaság gondolatát, a Jámbor Szándék a társaság irányelveit foglalja először komolyabb keretbe. Már a rendelkezésünkre álló hely szűk volta miatt sem fejtegethettük e művek összefüggését egymással s Bessenyei reformmunkásságával. Azok, akiket a közölt szövegen kívül Bessenyei egész alakja, forrásaihoz való viszonya s önállóságának kérdése is érdekel, Beöthy Zsolt, Eckhardt Sándos s más tudósok idevágó tanulmányaiban gazdag anyagot találnak. A Bessenyei-irodalom részletes ismeretét nyújtja Pintér Jenő Magyar Irodalomtörténete (1931. IV. kötet). A bővebb előszó hiányát gondosan közölt szöveggel, jegyzetekkel igyekeztünk pótolni. Kivált A magyar néző okozott sok gondot. Ez az adatoktól hemzsegő mű külsőre is érezteti Bessenyeinek nagy olvasottságát, kölcsönzésnek és eredetiségnek sajátos keveredését. Eleinte az volt a célunk, hogy minden különösebb szót megmagyarázunk s a neveket, melyeknek írásában Bessenyei igen szabadon jár el, helyesbítjük. Több mint kétszáz jegyzetet hordtunk össze, ami nagyon iskolássá tette volna kiadásunkat. Végre is csak a legszükségesebbre szorítkoztunk. Bessenyei többször idéz, nagyobbára emlékezetből. Nem a közlés pontossága, hanem az érvül használt gondolat lényege volt számára fontos. Így az eltérések kimutatását feleslegesnek tartottuk. A szöveget a mai helyesírással adtuk, a nyelvi sajátosságok megőrzésével. A neveket úgy írtuk, mint Bessenyei.
Gazdag Lajos, Horváth L. László, Kovács Miklós, dr. vitéz Polgári István, tanárok.

8db képet töltöttem fel róla :
imgbox.com/g/c2MX7r3Hnl

minden külön fényképezve, azt adom ami a képeken van, nem másikat
személyes átadás csak Budapesten , vidékre Posta