Rab Ráby I. (Jókai Mór) 1965
csak a I.kötet (a mű két kötetes)
Olcsó Könyvtár sorozat

jó állapotú

Kiadó : Szépirodalmi Könyvkiadó , Budapest
Kiadás Éve : 1965 , 38.400 példány
Nyelve : Magyar
Azonosító : Sz 525-d-6567
Típus : regény
Oldalak száma : 316 oldal a borítóval együtt
Mérete : 15 x 11 cm
Készítette : Athenaeum Nyomda , Budapest (65.2426)
Eredeti ára : 4.- Ft

A tartalomból :
"... az Üstökös-ben 1879-ben jelent megjelent a Rab Ráby. Jókai maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt
ahhoz, hogy megírja hazája összes ezeréves küzdelmeit egy történetben, és századokra kiható remekművet alkosson,
amit a Biblia mellett kellene tartani minden magyarnak. Ráby Mátyás udvari hivatalnok, József császárnak kedves
embere, aki tele van az ő liberális eszméivel, s keresztül akar törni egy pörös ügyben az alkotmányos vármegye
konzervatív formáin. Pest vármegye ellen támad fel a császár védpajzsa alatt, a császár akaratával és hatalmával
a háta mögött, de az összeütközésben a rövidet húzza, és Pest megye börtönébe kerül. Roppant szerencsés
leleménnyel van beállítva a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen, mely minden időben egy volt, csak
különböző alakot cserélt ezer éven át. A császár ki akarja szabadítani Rab Rábyt, de minden ereje megtörik a
vármegye ellenállásán, a paragrafusaikba és megrögzött szokásaikba burkolózott vármegyei urak makacsságán. A
megoldás éppenséggel fönséges. A császár ostrom alá veszi a megyeházát, hogy kedvencét kiszabadítsa, a vármegye
bezárja a kapukat, és halálos ítéletet mond a szegény rokonszenves népapostol fejére, már mindjárt le is fejeznék,
de ismét megharsan kívül a kürt, s már nem a császár, de a király nevében dörömbölnek a kapun - mire megcsikordul
sarkaiban, megnyílik, s kiderül a láthatár minden vonalon, a császár visszavonja pátenseit, s a király akaratának
meghódolnak a magyarok..." (Mikszáth Kálmán)

Tartalomjegyzék I.kötet :
3   - 1. fejezet és mintegy elöljáró beszéd, melynek folyamán előadatik, 100 esztendőnek előtte milyen formájú ábrázatja vala az jó Pest-Buda városának, és mi oknál fogva nem lakozának ez helyen prókátorok ?
8   - 1. fejezet, melyben leíratik egy víg szüreti mulatság, az holott némelyek hegedűlnek, mások penig hegedűltetnek és egyéb bolondsgáok műveltetnek vala
14  - 2. fejezet, kiben leíratnak sok jeles uraságok, egy asszonyszeméllyel egyetemben; nemkülönben egy konyhamesternek az ő számadása, ami csodálatraméltó lészen!
19  - 3. fejezet, melynek summája ez három szavakban vagyon kifejezve: "canis tota mater"
26  - 4. fejezet, megtudjuk az régi jó világban mily erkölcsös magaviselettel dicsekedék vala egy jól nevelt falusi ártatlanság és hogy voltaképpen mi oka vala az dombon álló embernek, hogy az ő neve legyen "Gyöngyöm Miska"
40  - 5. fejezet, leíratik egy magisztrátus, mely mindenekben az szegény népnek az ő javát úgy tekinti vala, mint az magáét, szó leszen contributiókról és egyéb Isten csapásairól, végezetre pedig az kis ládáról meg az nagy ládáról, amikben nem tudatik, mi vagyon?
55  - 6. fejezet, mely nem szól egyébről, mint éppen csak az i betű fölötti punktomocskáról
65  - 7. fejezet, az melynek summájáról az nyájas olvasó nem tud megtudni semmit
69  - 8. fejezet, melyben előfordul egy madárijesztő, és beszélgetés lészen az dinnyéről, és egyéb kukurbitásokról
84  - 9. fejezet, mely nem akképpen végződik, mint amiképpen kezdődik vala
94  - 10. fejezet, melyben elmondatik, mi oknál fogva kell mindeneknek aképpen lenni, amiképpen vannak, és nem pedig azonképpen, amiképpen lehetnének
101 - 11. fejezet, melyben kimagyaráztatik, milyen nagy különbség legyen jó barátok és az ellenségek közt
117 - 12. fejezet, kiben gyengén tudtul adatik, hogy még az kincsnél is vagyon nagyobb kincs, mellyel embereknek szívét meg lehessen vesztegetni
121 - 13. fejezet, látni fogjuk, hogy a szépséggel párosult eszesség mily kemény veszedelem azokra nézve, akiknek gyenge szívük vagyon
136 - 14. fejezet, meg vagyon írva, hogy "ne mássz a fára, nem esel le róla!" és mégis sokak vannak, akik felmásznak a fára
145 - 15. fejezet, látni fogjuk, hogyan lehet csinálni az elefántból szúnyogot?
155 - 16. fejezet, sok nyomorúságos dolgok vannak, amelyeknek úgy kell lenni, de azonban egy víg történet is vagyon, melynek kimenetele szomorúságos lészen
181 - 17. fejezet, ennek az embernek maga sem tudhatja, hogy mi lesz a vége?
197 - 18. fejezet, melyben előadatik, hogy nem az komáromi fazekasnak az kályhája volt az első, ami nem tarthatott örökké
207 - 19. fejezet, miképpen szokott vala duellálni a Gyöngyöm Miska?
217 - 20. fejezet, az kinek kevés vagyon, attól elvétetik, az kinek sok vagyon, annak még több adatik
236 - 21. fejezet, kiből megtudjuk, hogy nem jó nagy urakkal egy tálból cseresznyét enni, kiváltképpen, ha azok a nagy urak parasztok
241 - 22. fejezet, milyen vala a fehérvári vásár és az a nemesi reokkupáció annak idejében?
256 - 23. fejezet, melyben olyatén dolgok lesznek, amiket az ember ki nem tudna fundálni, ha meg nem lettek volna
268 - 24. fejezet, kiben meglátandjuk, milyen nagy veszedelem, ha az ember vizet iszik
279 - 25. fejezet, melyben ember meggyilkoltatik, anélkül, hogy ember meggyilkolná vala
301 - Szövegmagyarázatok
309 - Tartalom

3db képet töltöttem fel róla

minden külön fényképezve, azt adom ami a képeken van, nem másikat
személyes átadás csak Budapesten , vidékre Posta